Azt gondolom, a robotika és a játszva tanulás fontos eleme, hogy kiléphetünk a keretekből, amikor lépésről lépésre megmondják mit és hogyan csináljunk. Nem cél utasítások vakon végrehajtása, hanem teret engedünk a problémafelvetésnek a próbálkozásnak a kísérletezésnek, mert sok problémára nincs egy jó megoldás, hanem megoldások vannak, jobbak és rosszabbak és az oda vezető úton vicces kudarcok. A határozott elképzelésem egy motoros daru elkészítése volt. Persze a forgómotor és daru karjának a forgatása elgondolkoztatott. Mivel a házi mérnököm (értendő: férj) se volt tele remek ötletekkel, így jött a kísérletezés, próbálkozás. Eddig egészen gyorsan ment a dolog, és az ötlet is adott volt, hogy ennek fel kéne tekerednie valahová és máris megoldódna a probléma. Szóval kis kiegészítéssel jött a következő állapot, ami nem igazán állt meg a lábán, de azért legalább az elvárt hatást meghozta: Mivel a cél nem egy integető kar, hanem egy emelni tudó robotkar, ezért a mágneses kar beépítését v
Sok gyerek ösztönösen ráérez az építésre, próbálkozik amíg nem lesz valami érdekes, más gyerekek viszont nem akarnak hibázni, ezért inkább távol maradnak, kivonódnak, vagy nem vállalnak be próbálkozást, hanem inkább biztosra mennek. A következőkben bemutatott építmények kitalálásában és elkészültében a képen létható kis barátnőm, Edina segített, aki nagyon örült annak is, hogy felkerül az internetre, mert azt reméli híres lesz. És természetesan a kis úrhajós is nagy segítségünkre volt az alkotás során. Edina és az Űrhajós Edina a készlet átnézegetése után előállt pár ötlettel, hogy milyen egyszerű használati tárgyakat készíthetünk, így szép kis készlete lett az Űrhajósnak. Létrák és súlyzók És egy kis edzés rögtön belefért az űrhajós kiképzésbe. Úgy gondolom mindenkinek jól jön néha egy kis társaság, ezért hát épíettem egy kis barátot az úrhajósnak. Egy kis úrkutya formájában. Az űrkutya és az úrhajós Ha bármit szeretnénk csinálni, akkor nem árt egy kis áramot szerezni, így következ